Csizmadia hozzátette: ha levelükre nem kapnak választ, további lépéseket is terveznek. Ezek között elsőként a nemzetközi sajtótájékoztatót említette, amely lehetőséget adhat a világgal megismertetni a magyar civilek véleményét. Ha ez nem segít, készek a többség erejét először Magyarországon, de ha kell, határon túl, Strasbourgban, Brüsszelben is készek demonstrálni - tette hozzá a CÖF-elnök, aki hangsúlyozta: nem a kormány, hanem az ország, az emberek méltóságáról van szó, akik kétharmados arányban adtak bizalmat az országot irányító politikai erőnek - hangsúlyozta Csizmadia.

A…  

bővebben

A fölindulást értettem, de a javaslattal nem tudtam mit kezdeni. Örökösen lecsúszott róla a kezem. Sem életszerűnek, sem elfogadhatónak nem tűnt. Legfeljebb zavartnak. Az újságíró azt a szülőt idézte, aki a trambulinról a medencébe vizelő gyerekével pöröl, amiért nem a lépcsőre ülve végzi el a dolgát. Észrevétlenül. Elvégre mindenki úgy csinál magának jót, ahogy tud, csak ne verje közben az üstdobot. A hülyéje. Ne legyen már önveszélyes. Főként ne tegye kockára a politikai közösség érdekeit.

Amely mondással nem nagyon tudok mit kezdeni.

Mert szerintem senki se fogja…  

bővebben

Ha valaki 1990-ben megjövendöli, hogy ez bekövetkezik, nyilván nevetség tárgyává vált volna, hisz mindenki úgy gondolta, hogy ezek a pártok, ha váltakozó sikerrel is szerepelnek majd, de azért mindig nagy pártok maradnak. Mint ahogy a Fideszről sem lehetett megjósolni a hatvannyolc százalékos példátlan győzelmet akkor, amikor 5,1 százalékkal épp csak bejutott a parlamentbe 1994-ben. Az MDF és az SZDSZ helyét a jelek szerint tartósan a Fidesz és az MSZP vette át, amelyek együttes mandátumaránya 1998 óta folyamatosan hetven és nyolcvan százalék között van. Az előttünk álló, módfelett kalandosnak…  

bővebben

Összezsugorodhat a növények több mint felének és az állatok egyharmadának a természetes környezete a globális felmelegedés hatására, ha a kormányok nem lépnek fel gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport több mint 50 ezer fajt tanulmányozva világszerte.

A brit, ausztrál és kolumbiai szakemberekből álló csoport szerint a növényi fajok 57 százaléka és az állatfajok 34 százaléka valószínűleg elveszíti a számára megfelelő természetes környezet felét a 2080-as évekre, ha az emberiség semmit sem tesz az erőművek,…  

bővebben

Most viszont – nagyon úgy tűnik – mi örököltük meg Ollit a finnektől, aki jó ideje azt játssza, hogy Budapesten, a József nádor téren is ő dirigál. És ez nekünk nem nagyon tetszik. A derék finn nem először téved hazánkkal kapcsolatban, és eddig mindig úgy hibázott, hogy mi húztuk a rövidebbet. Tavaly is felsült az előrejelzéseivel, mert kiderült, hogy az általa jósolt három százalék feletti államháztartási hiányunk (ki ne tudná már ezt a számot Magyarországon?) végül 1,9 százalékos lett. Túlteljesítettük a célt, és Olli erre az évre is kapott tőlünk egy szép, kiegyensúlyozott pénzügyi mérleget.…  

bővebben

Az utóbbi két esztendő történései azonban azt mutatják, hogy független és pártatlan ítélkezés helyett kioktatásban részesülünk, egyenlő bánásmód helyett pedig más mércével mérnek bennünket. A megkülönböztetés tilalma sem érvényesül, mert politikai véleménykülönbségek miatt, pártalapon ítélik meg Magyarországot a brüsszeli hivatalokban. Hol egy svéd liberális, hol egy portugál kommunista képviselő készítget rólunk dörgedelmes jelentéseket, és nem érvek, hanem politikai nézetek alapján szavaznak az ellenünk induló eljárásokról.

Szégyenteljes, ha úgy működnek a brüsszeli és strasbourgi…  

bővebben

Új kezdet a magyar őstörténet kutatásában – írtuk az április 17-én és 18-án a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) zajlott Magyar őstörténet: tudomány és hagyományőrzés című konferencia után, hiszen eddig nem volt példa történészek, nyelvészek, régészek, néprajzosok és hagyományőrzők közös felszólalására. A fórumon Hagyományőrzés, kísérleti régészet: elmélet és gyakorlat Európában és Magyarországon címmel előadó Igaz Levente történész-nyelvtanár nemrég doktorált a Szegedi Tudományegyetemen, noha a középkori történelem kérdéseivel már hosszú évek óta foglalkozik – más megközelítésben. Történelmi…  

bővebben

No, de mielőtt állást foglalnánk az említett plakát ügyében, meg kellene határozni az állítás minden szavának értelmét. Először is nem olyan egyszerű eldönteni, hogy „ki” az a Magyarország, aki jobban teljesít, azaz ki az alany. Ma ugyanis a magyar államhatárok között több társadalom létezik, és ennek egyik drámai kísérője a „verbális polgárháború” is. Aztán lássuk be azt is, hogy nem olyan egyszerű a teljesítmény, a „jobban teljesítés” pontos meghatározása sem.

Az elmúlt huszonhárom év során, amióta a versengő pártok által teremtett politikai térben élünk, folyamatosan tanúi…  

bővebben

Példátlan, hogy egy idegsebész memoárja szerepeljen a The New York Times bestsellerlistáján, s váljon címlapsztorivá a Scientific American folyóiratban éppúgy, mint a Newsweekben. Márpedig A mennyország létezik című kötet szerzőjével ez történt: egyszerre kíváncsi rá az egyik legnézettebb tengerentúli tévéműsor, az Oprah-show, és okoz fejtörést akadémikuskörökben.

Miért e ritkán tapasztalt érdeklődés? Eben Alexander ateista idegsebész – volt, merthogy 54 évesen bakteriális agyhártyagyulladás következtében hét napot töltött kómában, majd váratlanul – spirituális értelemben is –…  

bővebben

A következőkben két olyan hamis és hazug mítoszt vizsgálnék meg kicsit részletesebben, amelyeket feltehetőleg az önmagukat nemzeti érzelműnek vélő értelmiségiek közül is sokan evidenciaként fogadnak el és terjesztenek magától értetődő természetességgel. Az első a Ratkó-korszak teóriája.

A Rákosi-korszak egészségügyi miniszterének, Ratkó Annának a neve egy egész történelmi korszak jelképévé vált, szívósan él tovább ma is, és bizonyosan még sokáig lesz emblémája e sötét időszaknak. Nevéhez fűződik a teljes abortusztilalom bevezetése, ami evidenciává tette a konstruált közbeszédben…  

bővebben