A népszerűségi listák élére ugrott Áder János nem akar „bezzegemberré" válni Orbán Viktorhoz képest, hiszen a bezzegemberek életútja szerinte kudarccal szokott végződni. A köztársasági elnök első nagyinterjúja a holnap utcára kerülő Heti Válaszban olvasható.
A jövő hétfőn José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel találkozó Áder János a Heti Válasz-interjúban leszögezi: szerinte Magyarország nincs nemzetközi karanténban. „Badarságot gondol vagy tévedésben van, aki úgy gondolja - vagy azt igyekszik elhitetni -, hogy más kérdés nincs is az unió napirendjén, mint hogy mi történik Magyarországon. Semmiféle karanténról nem beszélhetünk. Vitás kérdések vannak. A számuk nem több és nem is kevesebb, mint az EU-országok átlaga. Nincs például olyan tagállam, amely ellen ne volna kötelességszegési eljárás.
Az európai szervezetek és a tagállamok közti viták pedig ugyanúgy a demokratikus működés részei, mint a pártok közötti ütközetek a nemzeti parlamentekben. Úgy vélem, minden magyarnak, köztük minden politikusnak - kormányzatnak és ellenzéknek - megvan a maga, rész szerinti felelőssége abban, hogy milyen képet alakítunk ki magunkról, illetve hogy mások milyen képet alakítanak ki rólunk."
Arra a felvetésre, hogy a sorozatos törvényvisszaküldések után baloldalról is elismeréssel szólnak róla, illetve nemrég a népszerűségi listák élére ugrott, tehát minden adva van ahhoz, hogy bezzegemberré váljon Orbán Viktorhoz képest, Áder János úgy reagál: „A bezzegemberek életútja kudarccal szokott végződni, én pedig nem hiszem, hogy bezzegembernek születtem volna. Ami a népszerűséget illeti, mindig eszembe jutnak Petőfi Sándor kijózanító szavai: a népszerűség olyan szikla, ahová nem azért viszik fel az embert, hogy ünnepeljék, hanem hogy letaszítsák onnan. Okos ember már csak ezért sem vágyik arra, amit talmi népszerűségnek hívnak."
Az interjú megjelenésekor egyébként Áder János a fenntartható fejlődésről szóló riói ENSZ-világkonferencián képviseli hazánkat. „Hogy a téma mennyire aktuális, jól mutatja, hogy alig bő évtized választ el minket 2025-től, amikorra egyes ENSZ-tanulmányok szerint az emberiség kétharmada olyan területen fog élni, ahol folyamatos vízellátási gondok lesznek. Huszonöt éven belül a Föld lakóinak fele nem jut majd megfelelő mennyiségű édesvízhez.
Bármilyen megdöbbentő, mégis tény: a világ kórházi ágyainak felét a rossz minőségű víz okozta betegségekben szenvedők foglalják el, és naponta tízezer öt év alatti gyermek hal meg a világban a szennyezett víz okozta betegségek miatt. Nem véletlen, hogy a víz kérdése Európában is a legfontosabb stratégiai kérdések egyikévé válik - nekünk, magyaroknak pedig eminens érdekünk, hogy erre a területre odafigyeljünk. Ne feledjük: alvízi országként igen nagy a kitettségünk itt a Kárpát-medencében, ivóvízbázisaink hatékony védelme pedig nemzeti érdek" - így a köztársasági elnök.
Arra a kérdésre pedig, hogy Sólyom Lászlóhoz hasonlóan ő is „zöld elnökként" pozicionálja-e magát, Áder azt mondja: „Bár nem pályázom semmiféle zöld elnöki címre vagy címkére, valószínűleg köztudott, hogy az elmúlt években az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában dolgoztam, így módom volt több sikeres, egész Európát érintő kezdeményezés alkotó résztvevőjévé válni".
B. A.
