Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

HÍREK

A transzplantáció helyzete az EU-ban

Tallózó2012.10.24. 00:00healzz.com

Az elmúlt ötven évben világszerte elterjedt szervtranszplantáció betegek ezreinek életét mentette már meg, és a leggazdaságosabb megoldásnak bizonyult bizonyos betegségek, így például súlyos veseelégtelenség esetén. Sőt, egyes máj-, tüdő- és szívbetegségek kezelésének ma ez az egyetlen lehetséges formája. A várakozások szerint ez a terület olyan komoly fejlődést produkál, hogy a jövőben ma még gyógyíthatatlan betegségek is kezelhetővé válnak általa.

Mindazonáltal a szervhiány annyira súlyos probléma, hogy 2011-ben Európában közel 61.500 pácienst jegyeztek a várólistákon. Miközben pedig szívre, májra vagy tüdőre várnak, a betegek közti halálozás 15-30 százalékra tehető. Ha csak a veseátültetésre váró, dialízisre szoruló betegek helyzetét tekintjük, megdöbbentő adat, hogy míg az első ilyen várakozási évben szinte 100 % a túlélés esélye, addig ez a 10. évben 9 %-ra csökken.

Az Európai Bizottság által októberben rendezett Organ donation and transplantation című sajtókonferencián elhangzottak szerint a helyzet megoldásában jelentős segítség lehet a nagy transzplantációs szervezetekhez való tartozás. Hazánk e tekintetben óriási lépést tett, amikor január elsején csatlakozott az Eurotransplanthoz, amelyhez korábban hat EU-tagállam tartozott. Ez egy vesebeteg életében olyan komoly változást eredményezhet, hogy míg korábban évente csupán néhány százalék esélye lehetett a megfelelő szerv megtalálására, addig ez ma a szervezeten keresztül 20-25 százalékra nőtt. Ez a hatalmas előny ráadásul nem csak az egyéni sors, de a költségek tekintetében is jelentkezik, hiszen csak a veseátültetéssel 512 millió Eurót spóroltak az Eurotransplant tagjai a dialízis költségeihez képest 2009-ben.
 
Honnan származhat a donorszerv?

Sokakban talán fel sem merül más válasz a fenti kérdésre, csak az, hogy egy elhunyt felhasználható szerveit ültetik át a várakozókba. Valóban, még mindig nagy különbség tapasztalható az élő- és a halott szervezetből származó szervek donációjának aránya közt az EU-n belül. Bár még döntően az utóbbi megoldás az elterjedtebb, hazánkban ugyanaz a tendencia figyelhető meg, mint Európa szerte, vagyis az elmúlt három évben megduplázódott például az élődonoros veseátültetések száma.

Ez nem csak azért pozitív fejlemény, mert így valóban a megfelelő, egészséges, alaposan kivizsgált donortól származhat a beültetendő szerv, de azért is, mert így az átültetés során a lehető legkevesebb időt tölti a testen kívül – tekintve, hogy a donor és a recipiens egymás melletti műtőasztalon fekszenek. Az élődonoros átültetések száma 2009-ben 2.855 volt az EU-ban (ez csak vesére és májra vonatkozik), ám 2011-re már 4.100-ra nőtt. E tekintetben Svédország, Hollandia, Dánia és Ciprus az élen járnak, míg Litvánia, Lengyelország és Bulgária a sereghajtók.

Érdekes azonban, hogy ugyanaz a Ciprus jóval gyengébben teljesít a halott donortól származó szervátültetések arányában, Bulgáriával és Romániával együtt a legalacsonyabb arányokat produkálja. Ezen a téren magasan vezeti a „mezőnyt” Spanyolország, Horvátország és Belgium. 

Magyarországon viszonylag kevesen utasítják el

Miközben más államokban meglehetősen sokan utasítják vissza a haláluk (vagy hozzátartozójuk halála) utáni szervek felajánlását, addig Magyarországon viszonylag kevesen. Ennek több oka is van. A hozzátartozó szerveinek visszautasításával kapcsolatban a legerősebb érv, hogy tartanak a test manipulációjától (25%), sokan nem bíznak a „rendszerben” (21%), csupán 7%-nak van erre vallási oka, és meglehetősen sok család dönt spontán a visszautasítás mellett (16%) – derül ki az Eurobarometer felméréséből. A legtöbben, vagyis az érintettek 57 %-a Hollandiában ellenzi a szervátültetést, de sok a visszautasítás Dániában és Nagy-Britanniában is. Ezekben az országokban ugyanakkor előzetes beleegyezés szükséges a még élő személytől ahhoz, hogy halála utána szervei adományozhatók legyenek.

Ezzel szemben hazánkban az ún. feltételezett beleegyezés alapján arról, aki életében nem tiltakozik a szervátültetés ellen, halála után feltételezik, hogy ebbe beleegyezne – és csupán a család hozzájárulása szükséges. Talán ennek is köszönhető, hogy Magyarországon a legkevesebb a visszautasítás aránya, majd a mi 4,5 %-os arányunkat követi Belgium 8,9, majd Lengyelország 11,3 %-kal.     

Mindezzel együtt sajnos mégsem járunk elől e téren, hiszen a 2011-es adatok szerint a halott donorból származó szervátültetések száma mindössze 131 volt, míg Nagy-Britanniában 1056, Olaszországban 1325, Franciaországban 1630, és az „listavezető” Spanyolországban 1667.

Működőképes modellek

A nemzetközi együttműködéseknek több szintje is létezik Európán belül. A teljes elszigeteltségen túl léteznek olyan egyedi esetek, amelyek során csak akkor történik szervcsere, ha az adott országban nincs megfelelő recipiens.  Elképzelhető, hogy bizonyos betegcsoportokkal működik együtt egy-egy ország, de az együttműködés legfelső szintén közös várólisták vannak, összehangolt szabályozással – ahogyan az Eurotransplant esetében is. A legmagasabb szintű szervezetekhez való tartozás legnagyobb előnyei, hogy ezáltal kivédhető a hasznos szervek „elfecsérlése”, speciális betegcsoportok (például gyerekek) igényei is hamarabb teljesülhetnek, megnő a felhasználható szervek száma és nemzetközi támogatással szervezettebben működhet a rendszer – a detektálástól a felhasználásig.

Az Európai Bizottság által szervezett konferencia fő tanulsága azonban mindenképpen az volt, hogy csak akkor lehet csökkenthető az igények és a kínálat közti hatalmas rés, ha a rendszer minden eleme jól működik: a helyi szakembergárdától a nemzetközi együttműködésig és a lehető legnagyobb médiatámogatásig.

Makarész Rita

KIEMELT TARTALMAINK

Vajon megvannak-e azok az alapvető feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarországon az egészségügyi alapellátás valóban betöltse a neki szánt, kiemelten fontos szerepet? A MOK elnökének elemzése.

Pócs dr. a munkáltatója részéről ért sérelmei miatt a közelmúltban az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult. Megszületett a Határozat.

Március 7-én 16 órától lesz látható a www.mok.hu/konziliumok oldalon a négy részes diabetológiai előadássorozat utolsó adása. Az epizód címe "A vércukorcsökkentésen túl: CV-védelem diabetesben", az adás moderátora Dr. Benczúr Béla.

Hogyan és miért lesz egy 34 éves aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos az Országos Mentőszolgálat főigazgatója? Az Orvosok Lapja portréinterjúja Dr. Csató Gáborral.

Fontos tudni, hogy a távoktatás tematikája az Oftex oldalán érhető el, és ugyanitt kell a kurzusokra jelentkezni.

Az ellátórendszer fontos, de finanszírozásában mellőzött pillére a háziorvosi ügyelet, amely jelentős mértékben tehermentesíti a kórházakat és a mentőszolgálatot, hiszen szűrőszerepe van. Interjúnk Rédei Józseffel, az Emergency Service Kft. ügyvezetőjével, a Sürgősségi Egészségügyi Magánszolgáltatók Országos Egyesületének elnökével.

A MOK felmérésből kirajzolódó, számos esetben súlyosan törvénysértő állapot sürgős és érdemi megoldást igényel, mivel nemcsak a sokat hangoztatott betegbiztonság rovására megy, de legalább ilyen mértékben veszélyezteti a sürgősségi osztályon dolgozók biztonságát is.