A Magyar Orvosi Kamara e-Hírlevele az aktualitásoknak megfelelően kiküldött kör E-mail, mely a legfrissebb és legfontosabb szakmai híreket, valamint események, rendezvények információit is eljuttatja a MOK tagjai számára.
A köztestület neve: Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK)
angolul: Hungarian Medical Chamber
franciául: Chambre des Médecins Hongrois;
németül: Ungarische Ärztekammer;
oroszul: Венгерская Πалата Врачeй;
spanyolul: Camara de los Medicos Hungaros.
A MOK székhelye: 1068 Budapest, Szondi u. 100.
A MOK működési területe: a Magyar Köztársaság.
Az 1994-ben megalakult MOK köztestület az 1989-ben alapított MOK egyesület jogutóda.
A MOK pecsétje: kör alakú, benne köriratban "Magyar Orvosi Kamara", közepén Aesculapius bot rátekeredett kígyóval.
A MOK országos ügyintéző szerveinek elnökei a hatáskörükben folytatott hivatalos levelezéseikben jogosultak a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó bélyegző használatára is.
A MOK a 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban Tv.), valamint az Alapszabályban és az egyéb belső szabályzatokban meghatározottak szerint működik.
A MOK tagjai: orvosok és fogorvosok. A MOK fogorvos tagjai alkotják a MOK Fogorvosi Tagozatát.
A MOK célja, hogy:
ellássa köztestületi feladatait;
a társadalmi elvárásokkal egyeztetve képviselje és védje tagjainak az orvosi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit, jogait;
munkajogi és egyéb rendelkezések által meghatározott eszközök alkalmazásával egyedi ügyekben is elősegítse azok érvényesítését;
hozzájáruljon az orvosok szakmai tevékenységének fejlesztéséhez, valamint a magas szinten képzett, optimális létszámú és szakmai megoszlású orvoskar biztosítása érdekében részt vegyen e tevékenységek normatív szabályozásában és ellenőrzésében.
A MOK feladatait területi szervezetei és országos szervezete útján látja el.
A MOK céljai és feladatai teljesítésének elősegítésére a tagok szakmai ill. egyéb céllal önálló jogi személyiséggel nem rendelkező csoportokat (továbbiakban együtt: csoport) hozhatnak létre, melyek a MOK területi elvű felépítésétől eltérő módon is szervezhetők. E csoportok érdekképviselete és érdekegyeztetése a MOK feladata
A MOK a kamarai tagságot önként vállaló természetes személyekből, orvosokból és fogorvosokból álló szervezet.
13./ Az orvos, a fogorvos a törvény szerint illetékes területi szervezetnél kérheti felvételét a MOK-ba. A tagsági jogviszony, a törvényben meghatározott kizáró okok hiánya megállapításának napján kezdődik.
A tag jogai:
választókerületében a MOK területi és országos küldöttgyűlésébe küldöttet, választókerületi elnököt jelölhet, területi, illetve országos küldötté választása esetén a MOK területi, illetve országos testületeibe, ügyintéző szerveibe tagot, valamint tisztségviselőt jelölhet, valamennyi, választással elnyerhető kamarai posztra jelölést elfogadhat, s a poszt elnyerése érdekében - a vonatkozó szabályokban foglaltak szerint - kampányt folytathat;
választókerületében a MOK területi és országos küldöttgyűlésébe küldöttet, választókerületi elnököt választhat, területi, illetve országos küldötté választása esetén a MOK területi, illetve országos testületeibe, ügyintéző szerveibe tagot, valamint tisztségviselőt választhat, illetve valamennyi, választással elnyerhető kamarai posztra - az összeférhetetlenség szabályaira tekintettel - megválasztható;
a MOK tevékenységében, rendezvényein részt vehet;
betekintést nyerhet a gazdálkodás menetébe;
megismerheti és szándékai szerint igénybe veheti a MOK valamennyi tagi szolgáltatását, többek között:
informálódása érdekében a kamara információs szolgáltatásait;
orvosi szakmája gyakorlásával összefüggő kérdésekben a kamara jogi és szakmai tanácsadó szolgálatait;
kamarai tagságát – az Alapszabály erre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével – indoklás nélkül megszüntetheti, felfüggesztheti, illetve kérheti annak helyreállítását;
más kamara taggal fennálló vitája esetén közvetítésre kérheti a kamarát;
az egzisztenciáját érintő krízis helyzetekben támogatásért fordulhat a „Magyar Orvosokért Alapítványhoz”;
a kamarát érintő közérdekű ügyekben panasszal, bejelentéssel, javaslattal, a kamara területi, vagy országos testületeinek vezetőihez fordulhat, amelyre az illetékesnek 30 napon belül érdemi választ kell adnia;
a foglalkoztatása alapjául szolgáló jogviszonyának megszüntetése esetén a vonatkozó kamarai szabályzatban foglaltak szerint kérheti állásának jegyzékbe vételét;
csoport létrehozásában közreműködhet, abban tagságot, tisztséget vállalhat;
szakmája gyakorlása során - az Alapszabály mellékletében meghatározott módon - megkülönböztetheti magát más, nem kamara tag orvosoktól;
a MOK pártoló tagjának javasolhat magán- vagy jogi személyt;
csoportosan meghatalmazhatja a kamarát arra, hogy:
orvosi munkájával összefüggő szerződés kötése feltételeinek kialakítását, illetve azok esetleges módosítását illetően tárgyaljon és állapodjon meg az illetékes foglalkoztatóval,
a szakmacsoportját érintő következő tárgyévi finanszírozási szerződés feltételeiről - még a költségvetési törvény elfogadását megelőzően - tárgyaljon és állapodjon meg az illetékes kormányzati szervekkel,
a szakmacsoportját érintően a tárgyévben hatályos finanszírozási szerződés esetleges módosításáról tárgyaljon és állapodjon meg a finanszírozóval, illetve amennyiben a módosítás plusz költségvetési forrást igényel, az illetékes kormányzati szervekkel, függetlenül attól, hogy a módosításra a finanszírozó, vagy a szakmacsoport tett javaslatot.
A tag kötelességei:
a MOK Alapszabályát, a MOK szervezetére és működésére vonatkozó egyéb szabályokat, az orvosi foglalkozás szakmai szabályait, az Orvosi Rendtartást, valamint az orvosetika szabályait ismerje meg és tartsa be;
az adataiban történt változásokat a tagnyilvántartásnak jelentse be;
választott funkciójának megfelelően a rá vonatkozó feladatainak tegyen eleget;
az aktuális kamarai tagdíjat határidőre fizesse be.
A tagok által fizetett tagdíj a Magyar Orvosi Kamara osztatlan vagyonát képezi.
A tagok a tagdíjat a MOK közös tagdíjszámlájára fizethetik be csekken, átutalással:
havi egyenlő részletekben - az esedékes hónap 10. napjáig;
félévente: a tárgyév március 15. és szeptember 15. napjáig;
évente egy összegben, a tárgyév május 15. napjáig;
A MOK tagdíjbevétele kizárólag a területi szervezetek és az országos szervezet működtetésére, a MOK Törvényben, az Alapszabályban, egyéb szabályzatokban elrendelt, valamint az OKGY által az országos elnökség a TESZT egyetértésével hozott határozataiban megjelölt feladatok, tagi szolgáltatások céljaira használható fel, míg kamarai céltól eltérő felhasználásáról az OKGY dönt.
A területi szervezetek és az országos szervezet nem tagdíj eredetű, azaz nem a MOK tagdíjszámlájáról származó egyéb bevételei (vállalkozásból, adományokból, alapítványi és egyéb támogatásokból, törvényben meghatározott vagy a megállapodással átvett, közfeladatok ellátásához átvett, pályázat útján elnyert, nemzetközi vagy hazai együttműködésből, egy konkrét szervezetet kedvezményező pártoló tagtól származó pénzösszegek) nem képezik a MOK osztatlan közös vagyonát, ezek kamarai céltól eltérő felhasználásáról:
területi szervezet esetében a területi szervezet küldöttgyűlése;
az Országos szervezet esetében az OKGY dönt.
A MOK tagdíj számlájáról az alábbi jogi személyiséggel bíró szervezetek jogosultak saját számlájukra pénzt lehívni:
a területi szervezetek;
az országos szervezet;
A MOK tagdíj számlájáról saját számlára lehívott pénzösszeggel a lehívására jogosult szervezetek:
önállóan gazdálkodnak;
gazdálkodási feladataikat a hatályos számviteli és adószabályok szerint végzik megfelelő képesítésű személy, vagy cég foglalkoztatásával;
éves gazdálkodásuk mérlegét a tárgyévet követő év május 30-ig kötelesek az illetékes Felügyelő Bizottságnak megküldeni;
az alábbi - a TESZT által elfogadott és a költségvetésükben meghatározott - tételekre jogosultak pénzt lehívni:
a székhelyül szolgáló ingatlan üzemeltetése;
a foglalkoztatottak bérezése, díjazása;
a működéshez szükséges infrastruktúra fenntartása;
a tiszteletdíjazás;
a rendszeresen ellátandó kamarai feladatok és tagi szolgáltatások fedezete;
eseti jelleggel az alábbi tételekre jogosultak pénzt lehívni:
a havonta lehívható költségek előre nem látható emelkedése (a TESZT utólagos egyetértésével);
az OKGY vagy a TESZT által elrendelt eseti feladat vagy tagi szolgáltatás teljesítése;
a kamara infrastruktúra fejlesztési pályázatának elnyerése.
A kamara tagdíjszámlájára fizetendő be továbbá:
az az 1 havi teljes tagdíjnak megfelelő pótdíj, amelyet a tagdíjfizetési határidőket elmulasztó tagnak kell lerónia;
annak a tagdíjhátraléknak az összege, amelyet a kizárt, felfüggesztett orvosnak kell - a kizárás és az újra felvételi kérelem között eltelt időszakra vonatkozóan – lerónia, ha újra kéri felvételét a kamarába;
az a 2 havi tagdíjnak megfelelő összeg, amelyet - a kizárás és az újra felvételi kérelem között eltelt időszakra járó tagdíj mellett – pótdíjként is le kell rónia annak a tagdíjhátralék miatt törölt orvosnak, aki újra kéri felvételét a kamarába;
az a fél éves tagdíjat kitevő összeg, amelyet regisztrációs díjként annak az orvosnak kell kifizetnie, aki saját szándékú kilépését követően ismét felvételét kéri a kamarába;
az az összeg, amelyet etikai ügyben hozott, első fokon jogerőssé vált pénzbüntetés esetén kell a tagnak lerónia;
általában a kamarát kedvezményező pártoló tag befizetései.
A MOK a jelen alapszabállyal az orvos tagjai számára minden megyében valamint a fővárosban egy-egy területi szervezetet, fogorvos tagjai számára egyetlenterületi szervezetet hoz létre;
a területi szervezet jogi személy;
a területi szervezet illetékessége arra a megyére terjed ki, amelyben a területi szervezet létrejött, a Fogorvosok Területi Szervezetének illetékessége az ország egész területére kiterjed;
a MOK területi szervezeteinek elnevezését és felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza;
a jelen Alapszabállyal létrehozott területi szervezetek – a Fogorvosok Területi Szervezetét kivéve - a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény által létesített azon megyei kamara valamint a megye területén működött helyi kamarák általános jogutóda, amely megyében a területi szervezet létrejött;
(A megszűnt megyei és helyi kamarák felsorolását és általános jogutód területi szervezetét a 2. számú melléklet tartalmazza.)
Új területi szervezet létrehozása:
új területi szervezet szétválás, egyesülés vagy újraegyesülés útján jöhet csak létre a területi elv tiszteletben tartásával;
szétválásra, egyesülésre vagy újraegyesülésre a négyéves ciklusok lejárta előtti években - legkorábban az Alapszabály elfogadását követő négyéves ciklus lejárta előtti évben - kerülhet sor;
szétválás esetén a területi szervezet vagyona az addigi és az új területi szervezetek között taglétszám arányosan kerül megosztásra és az addigi területi szervezetnek a szétválás időpontjában fennálló vagyoni kötelezettségeiért a két területi szervezet a vagyonmegosztás arányában felel. Vita esetén az Országos Elnökség dönt a vagyon megosztásáról;
szétválással csak abban az esetben jöhet létre területi szervezet, ha az új és az addigi területi szervezet taglétszáma a szétválást követően külön-külön legalább az 1 000 főt meghaladja;
az új területi szervezetet létrehozni kívánó tagoknak egyidejűleg írásban kell nyilatkozniuk eme szándékukról, és kérni az OKGY-tól az Alapszabály 1. sz. mellékletének módosítását. Az aláírásokat a Területi Szervezetek Tanácsa (a továbbiakban: TESZT) hitelesíti;
az új területi szervezet azon a napon jön létre, amelyen az OKGY módosítja az Alapszabály
1.sz.mellékletét;
az új területi szervezet szerveit és tisztségviselőit a négyévenkénti kamarai választások keretében kell megválasztani, amelyeken az új területi szervezet létrehozásáról nyilatkozatot tett tagok jogosultak részt venni;
a szétválással létesült területi szervezet megszűnik amennyiben a soron következő választások napját megelőző 30. napon a szervezet taglétszáma az Alapszabályban minimálisan előírt taglétszám 70%-át nem éri el;
a megszűnt területi szervezet tagjainak tagsági jogviszonya a szétválás előtti, immár újraegyesüléssel létrejövő új területi szervezetben folytatódik;
a megszűnt területi szervezet vagyona visszakerül az újraegyesüléssel létrejövő új területi szervezet tulajdonába;
területi szervezet működtetésének feltételei:
kamarai tulajdonú, vagy bérelt ingatlan léte;
a szükséges infrastruktúrával való rendelkezés;
a kamarai törvényben, illetve Alapszabályban rögzített feladatokat, a tagi szolgáltatásokat, valamint a gazdálkodással járó tevékenységeket ellátni, illetve azok ellátásában közreműködni képes személyzet léte;
elsőfokú etikai bizottság léte;
a fenti feltételeket a területi szervezet a létesülését követő 45 napon belül köteles biztosítani.
A területi szervezet feladatai:
illetékességi területén képviseli a MOK-ot;
elbírálja a tagfelvételi kérelmeket;
tagjairól számítógépes nyilvántartást vezet;
biztosítja választókerületeinek működési feltételeit, egyben választókerületi elnökei útján szervez minden választókerületben bonyolódó választást;
az érintett tagok felkérésére egyeztető eljárást folytat le az orvosi tevékenység gyakorlásával összefüggően támadt vitákban;
véleményezi az illetékességi területén végzett egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét érintő állami, egészségbiztosítási, illetve helyi önkormányzati döntéseket;
részt vesz az illetékességi területén működő, feladat és hatáskörét közvetlenül érintő, szakmai testületek, bizottságok munkájában;
illetékességi területén továbbképzéseket szervez, s más szervezésében zajló továbbképzések minőségét ellenőrzi;
ellátja azon teendőit, amelyeket a területén illetékes önkormányzatok, egészségbiztosítási szervek, illetve az országos szervezet időközben átadtak a számára;
feladatkörében együttműködik az illetékességi területén működő társadalmi szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel;
dönt az álláshely jegyzékbe vételére irányuló tagi kérelmekről, a jegyzékbe vett, illetve a jegyzékből kikerült álláshelyeket folyamatosan kimutatja az országos elnökség számára;
a kamara más területi szervezeteivel, más területi szervezetekre, illetve az egész országra kiterjedő együttes lépések megtétele előtt az országos elnökséggel egyeztet;
etikai bizottságot működtet, a Törvényben és külön jogszabályban meghatározott esetekben tagjaival szemben etikai eljárást folytat;
az országos elnökség részére véleményt ad:
az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály tervezetekről;
a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjét érintő elképzelésekről;
felkérésre szakértőként részt vesz az adott egészségügyi tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;
az orvosi szakmai kollégium tagjait Választó Szervbe kollégiumonként 1-1 főt (a fővárosi területi szervezet 3 főt) jelöl;
az egészségügyi ágazatban a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány értékelését végző illetékes Regionális Egészségügyi Tanács szakmai bizottságába – a régióhoz tartozó területi szervezetekkel közösen - 1 főt delegál;
az illetékességi területén lévő kórházak felügyelő tanácsainak üléseire - tanácskozási joggal – 1 főt delegál;
az illetékességi területén lévő gyógyintézetek szakmai vezető testületeibe tagként - az adott gyógyintézetben dolgozó kamara tagok közül – 1-1 főt delegál;
a területi szervezet elnökét delegálja a TESZT–be.
A területi szervezet testületei:
küldöttgyűlés;
elnökség;
etikai bizottság;
felügyelő bizottság;
a küldöttgyűlés által létrehozott egyéb bizottságok.
A területi szervezet küldöttgyűlése (TESZK):
a területi szervezet képviseleti szerve, melynek küldöttei 4 évente a területi szervezet választókerületeiben - minden 30 tag után 1 fő - kerülnek megválasztásra;
az ülésekre tanácskozási joggal meghívandó a TESZ elnöksége, bizottságainak elnökei, a területen reprezentált valamennyi kamarai csoport és a kamara tagjait tömörítő érdekképviseleti szerv 1-1 delegáltja;
a TESZK hatásköre:
meghatározza a területi szervezet elnökségének, etikai, valamint felügyelő-bizottságának számszerű összetételét;
megválasztja a területi szervezet elnökét, alelnökeit, titkárait; felügyelő és etikai bizottsága elnökét és tagjait, az Etikai Kollégium 1 tagját, valamint a Területi Szervezetek Tanácsába (TESZT) delegálja a TESZ elnökét;
dönt a hatályos jogszabályok és az Alapszabályban foglaltak figyelembevételével a területi szervezet belső szervezetéről, a feladat és hatáskörök megosztásáról, egyéb bizottságainak megalakításáról, gazdasági-vállalkozási tevékenységéről;
megvitatja és elfogadja a területi szervezet éves működéséről szóló elnökségi beszámolót, a területi szervezet éves költségvetési tervét, valamint a felügyelő-bizottság elnöke előterjesztésében a lezárult költségvetési év záró mérlegét,
illetékességi területén választókerületeket alakít ki és a területi szervezet tagjait a választókerületek egyikébe sorolja, a választókerület elnökét - aki egyben a területi szervezet elnökségének is tagja - a választókerülethez tartozó tagok jelölik és választják maguk közül;
jóváhagyja a területi szervezet elnökségének ügyrendjét.
a küldöttgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni, összehívása és vezetése a területi szervezet elnökének feladata, indokolt esetben az ülés vezetésére a területi szervezet más tagja is megválasztható;
továbbá össze kell hívni a Küldöttgyűlést:
ha a tagság legalább 10%-a a cél megjelölésével írásban kéri;
az országos, vagy a területi felügyelő-bizottság, az illetékes bíróság, illetve a területi szervezet elnökségének határozatára.
A területi szervezet (TESZ) elnöksége:
tagja szavazati joggal:
az elnök;
a 2 alelnök;
a 2 titkár;
a területi szervezet választókerületeinek elnökei;
tagja tanácskozási joggal:
a területen reprezentált valamennyi kamarai csoport és a kamara tagjait tömörítő érdekképviseleti szervezet 1-1 delegáltja;
a területi szervezet bizottságainak elnökei;
a területi szervezet ügyviteli vezetője;
jogai és kötelezettségei:
megalkotja saját ügyrendjét;
az elnök mellett, (akit akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesít) ülésenként még 1 tagot delegál a TESZT-be;
legalább havi rendszerességgel ülésezik;
ellátja a TESZ számára a Törvény, egyéb jogszabályok, az Alapszabály, valamint az arra illetékes testületek által meghatározott feladatokat;
felkérésre részt vesz az illetékes foglalkoztató által pályázattal betöltendő közalkalmazotti állások pályáztatásának előkészítésére és a pályázatok elbírálására összehívott bizottságban;
kiválasztja az ügyviteli szervezetben foglalkoztatni kívánt személyeket;
A területi szervezet etikai bizottsága:
az elnökkel együtt, a területi küldöttgyűlés által meghatározottan páratlan számú, de legalább 7 tagból áll;
az etikai bizottság a területi szervezet tagjait érintő ügyekben, a vonatkozó jogszabályokra, valamint az Etikai Statútumra alapozva hozza meg határozatait, és az Országos Etikai Bizottság által elfogadott és kiadott eljárási szabályzat alapján jár el első fokon;
a Budapesti Területi Szervezet, valamint a Fogorvos Területi Szervezet illetékességi területén 3 etikai bizottság működik, köztük az ügyek felosztása - az esetleges összeférhetetlenség figyelembe vételével - a beérkezés sorrendjében, azonos arányban történik.
A területi szervezet felügyelő-bizottsága:
az elnökkel együtt, a területi küldöttgyűlés által meghatározottan páratlan számú, de legalább 5 tagból áll;
ellenőrzi a területi szervezet törvényes működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok érvényesülését, melynek érdekében betekinthet a TESZ iratanyagaiba, tájékoztatást kérhet a TESZ tisztségviselőktől, képviseltetheti magát a TESZ valamennyi testületének ülésén;
vizsgálatába bevont szerv tagjai, tisztségviselői és tagjai kötelesek az ellenőrzés során a bizottsággal együttműködni;
amennyiben vizsgálatai során jogszabályba, az Alapszabályba, vagy a MOK más, belső szabályzatába ütköző működést észlel, felszólítja a szabályellenesen eljárót a szabályellenes működése haladéktalan beszüntetésére, egyben a szabályellenesen eljáró felettesét (a vizsgálati jegyzőkönyv csatolásával) értesíti a történtekről és kéri intézkedését, indokolt esetben közvetlenül a kamara felügyeleti szervéhez fordulhat;
saját ügyrendje alapján dolgozik, szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik, tevékenységéről és az előző tárgyévre vonatkozóan a területi szervezet gazdálkodásának mérlegéről beszámol a területi szervezet küldöttgyűlésén egyben a mérlegbeszámolót megküldi az Országos Felügyelő Bizottságnak is.
A területi szervezet ügyviteli szervezete:
a területi szervezet igazgatási, ügyviteli, valamint gazdálkodási teendőit látja el, egyben biztosítja mindazokat a feltételeket, amelyek a területi szervezet ügyintéző szerveinek, illetve tisztségviselőinek feladatellátását lehetővé teszik;
legalább a TESZT által meghatározott létszámban és összetételben alakítandó ki;
vezetésére ügyviteli vezető alkalmazható, aki:
munkáltatói jogkörrel, a gazdálkodásért, és a pénzügyekért való felelősséggel irányítja az ügyviteli szervezetben folyó munkát;
részt vesz az Alapszabály, egyéb belső szabályok, illetve az arra illetékes kamarai testületek TESZ-re vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásában, a területi szervezet szervezeti és működési szabályzatában foglaltak, valamint a TESZ elnöke által elrendeltek szerint;
tanácskozási joggal részt vesz a TESZ elnökségi ülésein;
az egészségügy jogi környezetébe tartozó ügyekben - tagi szolgáltatásként – jogi tanácsadást tart.
A MOK országos szervezete:
ügyintéző szerveinek tisztségviselőit és nem tisztségviselő tagjait OKGY küldöttek jelölik és választják meg a hatályos törvény szerint 4 évente;
ügyintéző szervei:
Országos Elnökség (OE)
Országos Etikai Bizottság (OEB)
Etikai Kollégium (EK)
Országos Felügyelő Bizottság (OFB)
további szerve: a Területi Szervezetek Tanácsa (TESZT)
Országos Küldöttközgyűlés (OKGY):
tagjai szavazati joggal azok a küldöttek, akiket a területi szervezetek választókerületeibe tartozó tagok jelölnek és választanak meg 4 évente;
üléseit a TESZT egyetértésével az Országos Elnökség hívja össze;
az ülésre tanácskozási joggal meghívandók:
az országos elnökség tagjai;
valamennyi országos bizottság elnöke;
a kamarai csoportok, valamint a kamara tagjait tömörítő érdekképviseleti szervezet 1-1 delegáltja;
ülését a MOK elnöke vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök vezeti, indokolt esetben az ülés vezetésére a MOK más tagja is felkérhető;
a Törvény előírásain túl is össze hívandó:
ha a tagság legalább 10 %-a a cél megjelölésével írásban kéri;
az Országos Felügyelő Bizottság, illetve az illetékes bíróság határozata alapján;
az országos elnökség javaslatára, ha az munkája során olyan, a lakosság egészségi állapotát veszélyeztető, vagy az orvoskar érdekeit súlyosan sértő helyzetet észlel, mely a MOK egységes fellépését teszi szükségessé;
kizárólagos hatáskörében:
2/3-os többséggel elfogadja, illetve módosítja a MOK Alapszabályát valamint Etikai Statútumát;
megválasztja a MOK országos elnökségét, az Országos Etikai Bizottság, az Országos Felügyelő Bizottság és az Etikai Kollégium elnökét és alelnökét, valamint az Országos Etikai Bizottság és az Országos Felügyelő Bizottság 8 tagját;
elfogadja az Országos Felügyelő Bizottság beszámolóját a MOK tárgyévet megelőző esztendejének mérlegéről, valamint az ellenőrzései során szerzett tapasztalatairól;
megvitatja és elfogadja az Országos Elnökség éves beszámolóját;
dönt a kamarai tagdíj nem kamarai célú felhasználásáról;
elbírálja a TESZT által hozott döntésekkel, határozatokkal, intézkedésekkel kapcsolatban benyújtott észrevételeket, panaszokat;
dönthet országos célú kamarai alapítvány létrehozásáról.
Országos Elnökség:
tagjai szavazati joggal: elnök, 3 alelnök, főtitkár, 4 titkár;
tagjai tanácskozási joggal:
az állandó bizottságok elnökei;
az elnökség által létrehozott bizottságok elnökei;
valamennyi csoport, valamint a kamara tagokat tömörítő érdekképviseleti szervezet 1-1 delegáltja;
országos ügyviteli vezető;
amennyiben az elnök nem fogorvos, az elnökség egyik alelnöke fogorvos;
szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik, üléseit az elnök hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén a levezetésre más elnökségi tagot is felkérhet;
7 napon belül össze hívandó, ha azt, a cél megjelölésével bármelyik tagja vagy az Országos Felügyelő Bizottság kéri.
Az Országos Elnökség saját hatáskörében:
közzéteszi - a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével - az elfogadott szakmai továbbképzések jegyzékét;
közreműködik a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában, azok betartásának ellenőrzésében és továbbképzést szervez;
a Törvény 2.§ dd) pontjában meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol:
a területi szervezetek - lehetőség szerinti - bevonásával az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál;
az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét érintő állami, egészségbiztosítási döntések meghozatalánál;
a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés elméleti és gyakorlati követelményszintjének meghatározására tett Egészségügyi Szak- és Továbbképzési Bizottsági javaslatokat illetően;
a Magyarországon gazdasági céllal letelepedni nem szándékozó uniós tagállami állampolgárnak az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal általi nyilvántartásba vételét illetően;
osztályvezető főorvosi beosztásra kiírt pályázat elbírálása, valamint a beosztás meghosszabbítása tekintetében;
szervezi és irányítja a Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtását, a MOK folyamatos működését;
képviseli a MOK-ot;
jóváhagyja területi szervezetek együttműködése tárgyában született megállapodásokat;
a TESZT közreműködésével összehangolja a kamara szervezeti szintjeinek tevékenységét;
javaslatot tesz:
az OKGY napirendjére és az Alapszabály módosítására;
a miniszter számára az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács elnöke és tagjai személyére vonatkozóan;
együttműködve az Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottsággal: a felsőfokú szakirányú szakképzés irányelveire, a szakképzésekre, azok időtartamára és alapvető szakmai tartalmára, a szakterületenként évente felvehető jelöltek számára, az évenként meghirdetendő kötelező és fakultatív továbbképzési programokra;
az Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottság részére (tárgyévenként február 15-ig, illetve augusztus 31-ig) - együttműködve az egyetemekkel - az orvosi és fogorvosi tudományos kongresszusok tudományos konferenciaként történő elismerése tekintetében;
a szabadfoglalkozású jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók által ellátott feladatok díjazására;
ajánlásokat ad a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltató közötti szerződések jogszabályokban meghatározottakon túli tartalmára;
a szakmai kollégiumoknak továbbküldi azokat a továbbképzési programokat, amelyeket elbírálva, illetve pontszámajánlással ellátva megküldtek az egyetemek a MOK számára,
tagot delegál:
1 főt azt Országos Etikai Tanácsba;
1 főt a Nemzeti Egészségügyi Tanácsba;
5 főt az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanácsba;
2 főt a Szakmapolitikai és Minőségbiztosítási Bizottságba;
1 főt a Finanszírozási Kódkarbantartó Munkabizottságba;
4 főt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságba;
1 főt - az országos gazdasági és szakmai kamarákkal, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával együttesen - a Közbeszerzések Tanácsába;
kiadmányoz, az országos szervezet költségvetése terhére kötelezettséget vállal, igényt érvényesít;
biztosítja a tagság tájékoztatását;
tudomásul veszi csoport megalakulását és ügyrendjét;
felkérésre részt vesz:
kijelölt szakértők útján az egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;
a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő, országos illetőségű szakmai testületek és bizottságok munkájában;
együttműködik az egészségügy területén működő országos illetőségű társadalmi szervezetekkel, véleményének illetve döntéseinek kialakításába - szükség szerint - bevonja az érintett érdekképviseleti szervezeteket;
ellátja az állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől átvett feladatokat, illetve a területi szervezetek bevonásával megszervezi azok ellátását;
előkészíti és összehívja a TESZT üléseit.
Az elnökség tagjai közötti munkamegosztás:
az elnök feladata különösen:
vezeti az OKGY, a TESZT és az elnökség üléseit, ez utóbbin az elnökséget szavazati joggal képviseli;
dönt és intézkedik az elnökség ülései közötti időszakban az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben;
képviseli a MOK-ot;
munkáltatói jogkört gyakorol az országos ügyviteli vezető felett;
javaslatot tesz az egészségügyi miniszter által adományozható díjak és elismerések odaítélésre;
a főtitkár feladata különösen:
nyilvántartja az OKGY, a TESZT, valamint az elnökség határozatait, gondoskodik a végrehajtásukhoz szükséges operatív teendők ellátásáról;
ellátja az elnökség ügyrendjében meghatározott feladatait;
munkamegosztásának további részletes szabályait az elnökség saját ügyrendjében határozza meg.
Országos ügyviteli szervezet:
az országos szervek feladataival kapcsolatos igazgatási, ügyviteli, valamint gazdálkodási teendők szakszerű ellátását biztosítja;
vezetésére országos ügyviteli vezetőt kell alkalmazni;
vezetőjének állam- és jogtudományi egyetemi, vagy államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy orvosi diplomával és közigazgatási alapvizsgával kell rendelkeznie, munkáltatója a MOK elnöke;
vezetője törvényben meghatározott feladatai mellett:
koordinálja a területi ügyviteli szervezetek, illetve területi ügyviteli vezetők szakmai munkáját;
biztosítja az országos szervek, illetve tisztségviselők feladatai ellátásának feltételeit;
ellátja az országos kamarai ügyrendben meghatározott, valamint a MOK elnöke által rábízott egyéb feladatokat.
Országos Etikai Bizottság:
elnökével együtt 9 tagból áll;
elnökét, alelnökét és tagjait az OKGY küldöttei jelölik és választják meg;
a Törvényben meghatározott feladatai mellett ellátja a területi szervezetek etikai bizottságai tevékenységének elvi irányítását is.
Országos Felügyelő Bizottság:
elnökével együtt 9 tagból áll;
elnökét, alelnökét és tagjait az OKGY küldöttei jelölik és választják meg;
ellenőrzi a kamara valamennyi szervezetének a szervezet törvényes működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok érvényesülését, melynek érdekében betekinthet valamennyi iratanyagba, tájékoztatást kérhet a szervezet tisztségviselőitől, képviseltetheti magát valamennyi szervezet valamennyi testületének ülésén;
vizsgálatába bevontak kötelesek az ellenőrzés során együttműködni;
amennyiben vizsgálatai során jog-, Alapszabály, vagy egyéb belső szabályzat ellenes működést észlel, köteles felszólítani a szabályellenesen eljárót a szabályellenes működése haladéktalan beszüntetésére, egyben köteles a szabályellenesen eljáró felettesét (a vizsgálati jegyzőkönyv csatolásával) értesíteni a történtekről és kérni intézkedését, indokolt esetben közvetlenül fordulhat a kamara felügyeleti szervéhez;
saját ügyrendje alapján dolgozik, szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik,
a tevékenysége során szerzett tapasztalatairól, valamint minden kamarai szervezet lezárt tárgyévet illető gazdálkodási mérlegéről beszámol az OKGY-nek.
Etikai Kollégium:
elnökét és alelnökét az OKGY küldöttei, míg tagjait - területi szervezetenként egy főt - a területi küldöttgyűlés küldöttei jelölik és választják meg;
a Törvényben meghatározott feladatai mellett a Kamara számára megküldött, az egészségügyi dolgozókra kiterjedő szakmai-etikai szabályzatot (Rendtartást) véleményezi, egyben évente egy alkalommal annak tartalmára vonatkozó módosítási javaslatot tehet.
Területi Szervezetek Tanácsa (TESZT).
A MOK Alapszabályban létrehozott képviseleti testülete, amelybe minden területi szervezet - szavazati joggal - az elnökét delegálja, míg tanácskozási joggal még egy tagot küldhet, aki ülésenként más és más személy is lehet. (A területi szervezet elnöke akadályoztatása esetén maga gondoskodik helyettesítéséről.)
A TESZT feladatai:
megállapítja a kamarai tagdíj és tagdíjkedvezmények mértékét,
a területi szervezetekre és az országos szervezetre vonatkozóan megállapítja:
a székhelyül szolgáló ingatlan egyéni adottságokon alapuló üzemeltetési költségeit,
a foglalkoztatottak szakirány szerinti összetételét és számát, bérezésük, illetve díjazásuk havi költségeit, illetve azok esetenkénti emelésének mértékét,
a szükséges infrastruktúra összetételét és fenntartási költségeit,
a kamarai Törvényben, az Alapszabályban, valamint az OKGY és saját határozataiban szereplő, havi rendszerességgel, illetve esetenként teljesítendő feladatainak és nyújtandó tagi szolgáltatásainak körét és költségeit,
az Alapszabály 20./ pontjában szereplő jogosultak körét,
a gazdálkodó szervezetek számára pályázható fejlesztési összegek mértékét,
elfogadja az országos szervezet költségvetését;
pénzügyi döntéseit a gazdálkodó szervezetek mérleg adataira, valamint a tagdíjszámlán aktuálisan szereplő összegre, azaz a MOK vagyoni helyzetére figyelemmel hozza,
elbírálja a vonatkozó ügyrend szerint a területi szervezetektől beérkező pályázatokat;
két OKGY között dönt országos jelentőségű ügyben és szükség esetén szabályokat alkot;
meghatározza a tiszteletdíj mértékét;
megtárgyalja és az OKGY elé terjeszti az Alapszabály, valamint az Etikai szabályok módosítási indítványait;
a napirendet meghatározva összehívja az OKGY-t;
új területi szervezet létrehozása esetén megállapítja a szükséges feltételek meglétét és Alapszabály módosítás formájában gondoskodik az új területi szervezet Alapszabályban történő megjelenítéséről;
dönt a MOK országos szervei gazdasági-vállalkozási és kiadói tevékenységéről;
elbírálja az elnökség határozataival, intézkedéseivel kapcsolatban benyújtott észrevételeket, panaszokat;
jóváhagyja csoportok megalakulását és ügyrendjét;
szükség esetén ad hoc bizottságot alakít.
A TESZT:
szükség szerint, de legalább három havonta ülésezik;
üléseit az országos elnökség készíti elő, hívja össze és a kamara elnöke vezeti;
(Akadályoztatása esetén maga dönt a helyettesítéséről.)
ülésein részt vesz:
szavazati joggal a területi szervezetek elnökei és a MOK elnöke;
tanácskozási joggal az országos elnökség tagjai, valamint a területi szervezetek másik küldötte;
ülését az alábbi rendkívüli esetekben is össze kell hívni:
ha a területi szervezetek 25%-a a cél megjelölésével írásban kéri;
Országos Felügyelő Bizottság határozatban indítványozza;
ülései akkor határozatképesek, ha azokon a tagoknak több mint fele jelen van;
határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
Csoportok:
a MOK tagjai - érdekeik kamarán belüli képviseletére - az egészségügyi ellátórendszer tagozódása (alapellátás, járó-beteg szakellátás, fekvőbeteg ellátás) szerinti szakmai csoportokat hozhatnak létre;
megalakulását az Országos Elnökségnek be kell jelenteni;
javaslatait az illetékes kamarai szervezet döntéseinél figyelembe veszi;
tagjaik érdekeit érintő ügyekben kezdeményezhetik a kamara illetékes testületeinek döntését és fellépését;
az ügyrendjükben meghatározott területi illetékességükkel azonos területi illetékességgel rendelkező szervezet ügyintéző szerveinek ülésén 1-1 delegálttal képviseltethetik magukat, tanácskozási joggal;
a csoportok kamarán kívüli képviseletét az illetékes kamarai szervezet jogosult ellátni.
Minden kamara tag a területi szervezete által meghatározott választókerületben gyakorolhatja a választásokhoz fűződő alapjogait, azaz jelölheti és megválasztja területi küldöttgyűlés, az OKGY küldötteit, valamint a választókerület elnökét az alábbiak szerint:
a választókerületébe tartozó tagok közül:
50 tagonként 1-1 főt jelölhet írásban a MOK Országos Küldöttközgyűlésbe küldöttként;
30 tagonként 1-1 főt jelölhet írásban a területi szervezet küldöttgyűlésébe küldöttként;
1 főt jelölhet a választókerületi elnöknek;
a kamara minden szintjére vonatkozóan megjelölheti írásban (elfogadó nyilatkozat) azokat a testületi tisztségeket, tagi, illetve küldött posztokat, amelyeket esetleges jelölését követő megválasztása esetén vállalni kívánna;
a választókerülete választógyűlésén titkosan megválaszthatja - az a) pontban meghatározott létszámokban - területi küldöttgyűlés, valamint az OKGY küldötteit, valamint a választókerület elnökét.
A választókerületekben zajló küldött jelölés és választás előkészítése, szervezése, a jelöltlista összeállítása és lezárása, a választókerületi gyűlés összehívása, levezetése a választókerületi elnök feladata az alábbiak szerint:
minden tag számára biztosítani kell, hogy élhessen a jelölt állításra, valamint a jelöltség vállalására vonatkozó jogával;
a jelöltlistákra azok a tagok vehetők fel, akik az adott poszt vonatkozásában írásos jelöléssel és elfogadó nyilatkozattal rendelkeznek;
a jelöltlistákat a választás előtt 1 héttel le kell zárni és közzé kell tenni;
a lezárt jelöltlisták alapján kell elkészíteni a szavazólap garnitúrákat, a több forduló lehetőségére tekintettel több példányban;
a jelöltek megválasztása céljából választókörzeti gyűlést kell összehívni, a gyűlés idejéről legalább 15 nappal előre értesítve a választókerülethez tartozó valamennyi tagot;
a közgyűlés akkor nyilvánítható határozatképesnek, ha a választókerületben választásra jogosult tagoknak több mint fele jelen van;
határozatképtelenség esetén a gyűlés csak abban az esetben hívható még aznap más időpontban össze, amennyiben választógyűlés meghívója az aznapi ismételt összehívásról szóló értesítést is tartalmazta, ebben az esetben az ismételten összehívott gyűlés, a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes;
a választógyűlés szavazatszámláló és mandátumvizsgáló bizottságot választ;
a küldöttválasztás titkosan, a jelöltlistára került személyekre leadott szavazatokkal történik, minden megjelent választásra jogosult érvényesen legfeljebb annyi szavazatot adhat le, amennyi az adott posztra megválaszthatók száma;
megválasztott:
küldötteknek azokat kell tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták, és az érvényes szavazatoknak legalább 10%-át megszerezték;
választókerületi elnöknek azt kell tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta és az érvényes szavazatoknak legalább 50 %-át megszerezte;
érvénytelennek azt a választást kell tekinteni, amelyen a választásra jogosultaknak több mint a fele érvénytelen szavazatot adott le;
eredménytelennek azt a választást kell tekinteni, amelyen az érvényes szavazatok legalább 10%-át nem kapta meg annyi jelölt, ahány küldöttet a gyűlésnek meg kell választani;
az eredménytelen vagy érvénytelen választást meg kell ismételtetni;
szavazategyenlőség esetén a megismételt választáson a legtöbb egyenlő szavazatot kapott jelölt vesz részt;
a megismételt választás során eredményességi és érvényességi küszöb nincs;
a választás végleges eredményét ki kell hirdetni és a hitelesített választási jegyzőkönyv területi küldöttgyűlési küldöttekre vonatkozó részét a területi szervezetnek, míg az OKGY küldöttekre vonatkozó részét az országos szervezet számára 48 órán belül kell eljuttatni.
A megválasztott:
területi küldött:
a területi szervezet valamennyi testületének tisztségeire és tagi posztjaira írásban megfelelő számú jelöltet állíthat;
a küldöttgyűlésen az érvényes jelöltek közül titkosan választhat az Alapszabály által meghatározott posztokra;
országos küldött:
az országos szervezet valamennyi testületének tisztségeire és tagi posztjaira írásban megfelelő számú jelöltet állíthat;
az OKGY-n az érvényes jelöltek közül titkosan választhat az Alapszabály és a Törvény által meghatározott posztokra.
A területi küldöttgyűlés, illetve az OKGY testületei tisztségviselőinek és tagjainak jelöléséhez és megválasztásához fűződő jogaikat a megválasztott küldöttek a területi szervezet, illetve az országos szervezet elnökségének közreműködésével érvényesíthetik az alábbiak szerint:
az előkészítés, a jelöltlista összeállítása és lezárása, a gyűlés összehívása, az ülésvezetés biztosítása a területi szervezet, illetve az országos szervezet elnökségének feladata, amikor is minden küldött számára biztosítani kell, hogy élhessen a területi szervezet, illetve az országos szervezet testületeiben betölthető posztokra való jelölési jogával;
a jelöltlistákra azok vehetők fel, akik az adott poszt vonatkozásában írásos jelöléssel és elfogadó nyilatkozattal rendelkeznek;
a jelöltlistákat a választás előtt 1 héttel le kell zárni és közzé kell tenni;
a lezárt jelöltlisták alapján kell elkészíteni a szavazólap garnitúrákat, a több forduló lehetőségére tekintettel több példányban;
a jelöltek megválasztása céljából össze kell hívni a területi küldöttgyűlést, illetve OKGY-t, melynek időpontjáról, azt legalább 15 nappal megelőzően kell értesíteni a küldötteket;
a választás levezető elnökét a területi, illetve az országos elnök javaslata alapján a küldöttek választják meg;
a közgyűlés akkor nyilvánítható határozatképesnek, ha a küldöttek több mint fele jelen van;
határozatképtelenség esetén a közgyűlést, az azt követő 2 napon túl, de 30 napon belül, változatlan napirenddel újra össze kell hívni, ebben az esetben a határozatképességhez elég ha a küldöttek több mint egyharmada jelen van;
a közgyűlés, szavazatszámláló és mandátumvizsgáló bizottságot állít fel;
a posztokra a választás titkosan, a jelöltlistára került személyekre leadott szavazatokkal történik, minden küldött annyi szavazatot adhat le, amennyi az adott posztra megválaszthatók száma;
érvénytelennek azt a választást kell tekinteni, amelyen a választásra jogosultaknak több mint a fele érvénytelen szavazatot adott le;
eredménytelennek azt a választást kell tekinteni, amelyen az érvényes szavazatok legalább 10%-át nem kapta meg annyi jelölt, ahány küldöttet a gyűlésnek meg kell választani;
eredménytelen vagy érvénytelen választást meg kell ismételtetni;
szavazategyenlőség esetén ismételt választást kell tartani, melyen az azonos szavazatszámmal legtöbb szavazatot megszerzett jelöltek indulhatnak;
megválasztottnak az(oka)t a jelölte(ke)t kell tekinteni, aki(k) a legtöbb szavazatot kapta(kapták), és az érvényes szavazatoknak legalább 50 %-át megszerezte(ék);
ha a szükséges számú jelölt nem éri el az előírt szavazati arányt, akkor a választást meg kell ismételni, melyen az első fordulóban legalább 10%-ot kapott jelöltek, de legalább a 3 legtöbb szavazatot megszerzett jelölt indulhat;
a megismételt választás során eredményességi és érvényességi küszöb nincs;
a választás végleges eredményét ki kell hirdetni és a hitelesített választási jegyzőkönyvet a területi szervezet esetében) az országos szervezet részére el kell juttatni.
Az Országos Elnökség a 2006. évi 97. tv. 32.§ (4) –ban kapott felhatalmazás alapján a volt helyi kamarák választókerületeit jelölte ki az új kamarai ciklust megalapozó választások választókerületeinek. A kijelölt választókerületek a területi szervezetek eltérő rendelkezéséig maradnak fenn.
A választókerületek elnökeinek mandátumát - első négyéves ciklust lezáró választásokig – azon 2006. évben megválasztott helyi kamarai elnökök töltik be, akik 2007. március 31-ig egyben tagságuk fenntartásáról is nyilatkoztak.
Az országos elnökség által a területi szervezetek megalakulása előtt felvett tagok annak a területi szervezetnek lesznek majd a tagjai, amelyikbe munkahelyük, lakhelyük, vagy orvosi diplomájuk fajtája szerint egyébként is felvehetők lennének.
A MOK folyamatos működése érdekében az újra nem választott tisztségviselőknek igény szerint segíteniük kell utódjaik munkáját.
Kamarai feladatok ellátása során felmerült igazolt költségek megtérítésére az a szervezet köteles, amelynek feladatkörében eljártak.
A törvényben megállapítottakon túl összeférhetetlen a kamarai tisztséggel az olyan kamarai munkaviszony, amely saját magára nézve keletkeztet munkáltatói, illetve döntési jogot.
A MOK működésének, a feladat- és hatáskörök megosztásának részletes szabályait a szervezeti-működési, ügyrendi és egyéb szabályzatok tartalmazzák, összhangban az Alapszabállyal.
Jogerős etikai büntetés hatálya alatt - a mentesülésig - az illető kamarai tag kamarai tisztségviselőnek vagy ügyintéző szerv tagjának nem jelölhető.
A kamarai ülések (az etikai bizottsági ülések kivételével) a tagok számára nyilvánosak.
A kamara valamennyi testületének ülésén kötelezően vezetett, s a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet archiválni kell és kérésre meg kell küldeni azt a MOK elnökségének.
Kamarai szavazásokon a szavazatszámlálás elektronikus, vagy bármilyen egyéb ellenőrizhető módszerrel történhet.
A Kamarából kilépő tag a már befizetett tagdíjat nem követelheti vissza.
A tag halála esetén örököseire sem jog, sem kötelezettség nem hárul.
A „MOK pártoló tagja” címet szerezhet - bármely kamarai tag javaslatára - az a magán,- vagy jogi személy, aki (amely) a MOK céljait támogatni kívánja. A pártoló tag cím odaítéléséről az Országos Elnökség határoz. A pártoló tag cím tagsági jogokat nem keletkeztet. Kamarai szervezettől kapott meghívása esetén a pártoló tag, a meghívó döntése alapján tanácskozási jogot nyerhet.
A tagdíjnyilvántartó jelzése alapján a területi szervezet elnöke írásban indokolt határozatban rendelkezik a tagok sorából való törléséről annak, akinek 6 hónapot meghaladó tagdíjhátraléka keletkezett és a tagdíjnyilvántartó írásbeli felszólítását követő 30 napon belül sem rendezi - póttagdíjjal együtt - tartozását.
Azt a kamarai tisztségviselőt vagy bizottsági tagot, aki két egymást követő ülésről indokolatlanul távol marad testülete tisztségéből - a megválasztásra jogosult kamarai testület értesítése mellett – felfüggeszti. Az értesített testület legközelebbi ülésén az érintett tisztségviselő meghallgatása után dönt az illető tisztségviselő tisztségében való megerősítéséről vagy visszahívásáról és új tisztségviselő megválasztásáról.
A tag a Kamarából bármikor kiléphet. A kilépési szándékot írásban kell bejelenteni annál a területi szervezetnél, ahol tag. A kilépő a szándéknyilatkozatának beérkezése napjáig tartozik tagdíjat fizetni.
Az Alapszabály alkalmazásában jegyzékbe vett álláshely: azon orvosi álláshely, amelynek más tag által való betöltését - az álláshelyet korábban bármely jogviszony alapján betöltött orvos e jogviszonyának kifogásolható megszüntetése miatt indított peres eljárás befejezéséig - a MOK aggályosnak tart.
A MOK etikai bizottsága(i) a MOK hivatalos lapjában - döntésük alapján - közzétehetik jogerős marasztaló határozatukat személyazonosításra alkalmatlan módon.
Az a területi szervezet, amely a saját nevében, de területi illetékességét vagy hatáskörét meghaladó ügyben kíván hivatalosan megkeresni bármely állami vagy önkormányzati szervet, ezt megelőzően köteles erről egyeztetni az Országos Elnökséggel.
Az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok és az egyéb kamarai szabályzatok rendelkezései az irányadók.
Az Alapszabályt elfogadta a MOK 2007. június 02-án tartott Országos Alakuló Küldöttközgyűlése
